2010. június 26-án bemutatták a július 2-i, Sarlós Boldogasszony tiszteletére készült Selyemzászlót, a libanoni Ali Hassoun alkotását.


A győztes Városnegyednek járó selyem Dante Poklából a X. éneket juttatja eszünkbe: „Bosszud tette s szörnyű lakzid, melytől piros hab folyt az Arbiában”, amivel Siena legyőzhette a guelf Firenzét. Hassoun gyönyörű alkotásán megtalálható minden történelmi vonatkozás, még az is, amikor Szent György nevének kiáltására az Arras grófja által vezetett első hadosztály támadásra indult az ellenséges guelfek ellen. A selymet valóban maga Szent György uralja, páncélja a fölötte mesterien ábrázolt Madonna arcáról sugárzó fényt tükrözi. Alatta a két nyíllal átlőtt, ördögi kinézetű sárkány. Pontosan olyan, amilyennek a festő is mondta: „a legnehezebb harc az az erőfeszítés, amellyel azért küzdünk hogy legyőzzük a mindannyiunkban meglévő gonoszt”.

Sisak helyett a szent (aki feltehetően Kappadókiában – ma Törökország – született és Palesztinában, a IV. sz.-ban halt meg) kissé átalakított kefiát visel, amely egyértelműen utal Siena városának címerére. Első olvasatra úgy tűnhet, hogy Ali Hassoun műve pontosan követi a megbízók kérését, ám ha a szemlélő nem hagyja, hogy a mű egésze elvonja figyelmét, és a részleteket alaposabban megfigyeli, több egyértelmű utalást is találhat egy rendkívül aktuális témára, ez mindannyiunk közös emberiességének keresése, amely józan ítélőképességgel kerekedik felül és vet véget a civilizációk folytonos ütközésének olyan Isten nevében, akit nem lehet több részre osztani, hanem inkább közösen osztozni rajta.

Hassoun üzenete kemény, egyáltalán nem mindennapi. A Szűzanya koronája egyszerre három jelképet hordoz: az arab félholdat, a keresztény vallás keresztjét, és Dávid csillagát. Három egyistenhitű jelkép. Három jelentés. Közös, jó jövőt hordozó üzenet: a népek egységével megvalósuló béke. Humanista elképzelés ez, olyan teljességből jön, amelynek erőteljes gyökere vallási, vagy politikai megkülönböztetés nélküli spirituális felfogásból ered. Ennek az identitás-felfogásnak jelen kéne lennie bármelyik létező kultúrában.

Nem lehet véletlen, hogy Mária arca ilyen nyíltan modern, alaposabban megfigyelve a jobb fülében meglátjuk a fülbevalót, és hát Szent György arcában könnyen felismerhető maga a festő, aki nem rejtőzik el a színek mögött. Sőt, arabul is aláírja a Palio-t. A Hassoun által, a sienai ünnep kapcsán kereszténységről és iszlámról felvetett párbeszéd közvetítője tulajdonképpen a sienaiak egyik leghőbben szeretett szent képe: a Provenzano templomban őrzött csodatévő Madonna képmása. Bizony a Korán is a Madonnának szenteli a 19. szúrát. Szent György kardjával és hitével döfte át a gonoszt. Siena a civilizációk ellentéte ellen a különböző kultúrák egybevetésével akar harcolni, ezért választ olyan festőt, aki képes arra, hogy a szívéből kiindulva beszéljen az értelemhez.

Ez a Selyemzászló egyúttal a Montapertinél vívott csata 750. évfordulójának tiszteletére is készült.




     vissza a kezdő oldalra