Hogy érthető legyen, mi mindent is jelent a Palio, a középkorba kell visszamenni. A "palio" szó szerinti jelentése: festett, vagy hímzett bársony-, illetve selyemkendő, amelyet a középkorban a lovagi torna győztese elnyert. Ezért a szó átvette a "verseny" jelentést, ami a magyar nyelvben is jelen van a "pálya" szóban. Magyarul eredetileg "pályadíj"-ként értették, ebből maradt meg a "pálya" "verseny" értelemben, majd jelentéstartalma bővült a "pálya helyé"-re is. Sienában a Palio az a többnyire festett Selyemzászló, amelyet a Madonnának ajánlanak, és a verseny végén a győztes városnegyed kapja meg. A Palio jelenti ugyanakkor azt a versenyt is, amelyet kétszer egy évben: július 2-án, Sarlós Boldogasszony napján, és augusztus 16-án, Mária Mennybevétele alkalmából futnak, mindig a Madonna tiszteletére, ekkor kapja meg a győztes városnegyed a Palio-t. Az eddigi jelentéseken túl azonban a Palio a sienaiak élete, a Város törvénye, amelynek szellemében élik az év 365 napját. Négy nap Palio Négy nap ünnep: ezeket az időpontokat kell figyelni, hogy megismerjük a Palio legjelentősebb eseményeit. Fontos tudnivaló, hogy a tizenhétből csak tíz városnegyed fut a versenyen, ezek részvételét sorshúzás szabályozza, amely minden Palio előtt legalább 20 nappal történik. "Saját jogán" fut az a hét Városnegyed, amelyik az előző év ugyanezen napján nem futott, a többi hármat abból a tízből sorsolják, amelyek viszont akkor részt vettek. A Sorsolás Az az esemény, amikor a lovakat kiosztják a Palio-n résztvevő tíz Városnegyednek. A futás előtti harmadik nap reggelén a lovak tulajdonosai a Nagykapuhoz (A Városháza Podesztájának udvara: ez a polgármester elnevezése a középkorban) viszik a lovakat, amelyek fizikai állapotát a Város vezetői által megbízott állatorvosokból álló bizottság vizsgálja meg. A lovakat csoportokra osztják, próbaképpen három kört tesznek meg a téren, hogy meg lehessen győződni a pályához való alkalmasságukról. Amint az összes csoport körbefutott, a Kapitányok a Polgármester jelenlétében kiválasztják a megfelelőnek talált tíz lovat. Ezekután a Palazzo Pubblico (a Városháza másik elnevezése) előtt felállított emelvényen megtartják a sorsolást: minden lóhoz párosítanak egy Városnegyedet. Minden átadáskor a Lovász átveszi a nekik kisorsolt lovat, és a városnegyed lakóinak kíséretében az istállóba vezeti. A Próbák Összesen hat van belőle, minden reggel (kb. 9 órakor), és minden délután (kb. 19.30-kor), tartják, hogy látni lehessen, hogy a ló és a lovas milyen formában vannak. A lovat a Városnegyed istállójából a Nagykapuhoz minden próbára a városnegyed lakóinak népes csoportja kíséri, menet közben többnyire hagyományos dalokat énekelnek. Az ötödiket "főpróbának" nevezik, ennek befejeztével a tíz Városnegyed lakossága külön-külön minden városrész szívében, a meghívott vendégekkel együtt összegyűlik, és a győzelem elősegítése céljából nagy vacsorát rendez. A Palio napja Reggel 8 óra felé a Városháza előtti Kápolnában az érsek celebrálja "a lovas miséjét". Közvetlenül ez után tartják az utolsó próbát, amelyet "próbafélének" neveznek, mivel a lovasok nem nagyon erőltetik sem magukat, sem a lovakat, tekintettel az esti nagy igénybevételre. 10.30-kor a Városházán a Polgármester jelenlétében történik "a lovasok kinevezése", akik ettől a perctől fogva nem helyettesíthetők. 15 óra körül a Városnegyedek kápolnáiban, megtörténik a lovak megáldása, ezután a Városnegyedek személyiségei és a városi Elöljárók megszemélyesítői átvonulnak a történelmi városrészen, megállnak a Piazza Salimbeni-n, a Nemesi Kaszinónál, a Palazzo Chigi Saracini előtt, majd a Dóm téren (a Kormánypalota udvara), ahonnan sorban indulnak, hogy a Piazza del Campo-ra érjenek. A korabeli Díszmenet 17 óra körül ér a Térre. A futás Ahogy a Díszmenetnek vége, a mozsárágyú lövése jelzi, hogy a lovak kilépnek a Nagykapun. Minden lovasnak egy ökörbőr korbácsot adnak át, amellyel a lovat serkenthetik, vagy az ellenfeleket akadályozhatják a futásban. Ezután a "rajt"-hoz mennek, ahol két kötél van kifeszítve, ezek közé kell felsorakozniuk, miután szólították őket. Ennek a belépésnek a sorrendjét is sorshúzás dönti el: van ugyanis egy különleges szerkezet, amelynek hosszú nyaka ovális tartóban végződik, ebbe helyezik a tíz barbero-t (a szó jelenti a versenylovakat is, valamint az őket jelképező játékgolyókat, amelyek a Városnegyed színeit viselik, és a gyerekek szoktak velük játszani). Ahogy fejjel lefelé fordítják a szerkezetet, a golyók véletlenszerűen kerülnek bele a hosszú nyakrészbe, ezek sorrendje szabja meg az indulás sorrendjét. Ezt a műveletet háromszor hajtják végre, hogy a rajtbírónak lehetősége legyen két tartalék rajtra is, amennyiben az első rajt nem szabályos. A Városnegyedeket a kihúzott sorrend szerint szólítják a két kötél közé, de a tizedik "nekifutó" lesz, azaz ő dönti el a rajt pillanatát (csakis amikor ő azt jónak látja). Ebben a pillanatban a rajtbíró leengedi az első kötelet, ezzel indulhat a futás. Ha az indulás érvénytelen, a mozsárágyú lövése megállítja a lovakat, amelyeknek vissza kell térniük az indulás helyére. A lovaknak háromszor kell körbefutniuk a kb. 1000 m pályát, és kizárólag az elsőként befutónak jár a győzelem dicsősége, amit három célbíró hagy jóvá. A"scosso" ló (amelyről leesett a lovas) is hozhat győzelmet az ő Városnegyedének. A Te Deum Az ünneplés azonnal kezdetét vesz: a városnegyed lakói átveszik a Palio-t (a győzelmi díjat), és ezzel a S. Maria di Provenzano Bazilikába mennek (a júliusi Palio után), vagy a Dómba (augusztusban), hogy köszönetképpen elénekeljék a Te Deumot. Ettőlfogva egészen őszig bármilyen alkalom megfelelő arra, hogy a város a Campo-n szerzett győzelemre emlékezzen, amikor majd szeptember vége - október eleje táján az ünnepi díszbe öltözött városrészben megtartják "a győzelmi vacsorát", amelyen több ezer városnegyed lakó vesz részt, díszhelyen pedig a győztes ló.